Gyógynövény vagy hormon

Nem egy változókorú nőnek okoz dilemmát, mihez is kezdjen, amikor egyszer csak nála is jelentkeznek a klimax tünetei: a hőhullámok, az éjszakai izzadás, az álmatlanság, a váratlan hangulatingadozások…

„Klimax? Ezt mindenkinek túl kell élnie!” – legyintettek rá annak idején nagyanyáink, akik – mivel más lehetőségük nem is igazán volt –, jobb híján beletörődtek a klimaxos panaszokba. A mai nőknek azonban nem kell ennyire könnyen feladniuk.

Hormonhiány esetén mindenkinek hormonpótlás?

A kérdésfelvetés jogos, hiszen a változókori panaszokat, a menstruáció végleges elmaradását a petefészkek egyre csökkenő, majd teljesen megszűnő ösztrogénhormon-termelése okozza. Ezért tűnhet logikusnak a hormon visszapótlása változókorban. A panaszok enyhítésére mégsem minden esetben a hormonpótlás az egyetlen lehetséges válasz. A változókorú nők tüneteit a hormontartalmú gyógyszerek valóban hatásosan enyhítik, vagy akár teljesen meg is szüntetik, ám sokan ódzkodnak a hormonbeviteltől. A menopauzális hormonterápia (MHT) pedig egyenesen ellenjavallt azoknak, akiknek már volt melldaganata – miután ez a kezelés növelheti az emlőrák kialakulásának kockázatát -, vagy sztrókja, illetve trombózisra való hajlama van, továbbá ha valaki szív-és érrendszeri betegségben szenved.

Bizonyított a hormonterápia hosszú távú emlőrákkockázata

A menopauzális hormonterápia (MHT) akár több mint egy évtizeddel a hormonpótló kezelést követően is növelheti a mellrák kialakulásának kockázatát – derült ki egy nagyszabású, több mint 100 ezer változókorú, emlőrákos nő körében végzett nemzetközi vizsgálatból. A 2019 augusztusában megjelent közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az emlőrákkockázatot a hormonterápia körülményei jelentősen befolyásolják. Nem mindegy, hogy mikor kezdik, mennyi ideig folytatják, és az sem, hogy milyen típusú kezelést alkalmaznak. A hormonterápiáról minden esetben nagyon körültekintően kell döntenie a kezelőorvosnak, figyelembe véve a tünetek súlyosságát, az ellenjavallatokat, az életkort, a testsúlyt és a páciens igényeit is. Ezért, ha nem is ellenjavallt a hormonok szedése, a kezdeti, enyhébb tünetek jelentkezésekor érdemes először a természet patikájához fordulni enyhülésért.

Két segítő gyógynövény a klimax tüneteire

Számos vizsgálat eredménye támasztja alá két gyógynövény előnyös hatásait a változókor testi és lelki tüneteire. Egyik a poloskavész (Cimicifuga racemosa, CR), a másik pedig az orbáncfű. A Cimicifugából speciális eljárással kivont, úgynevezett iCR-extraktum klinikailag igazoltan hatásos és biztonságos* a klimax testi tüneteire, és csakis a Remifemin, illetve a Remifemin Plus növényi gyógyszerekben található meg. Utóbbi gyógyszer kombinált hatóanyagú: a Remifemin Plus ugyanis a lelki panaszokat igazoltan enyhítő orbáncfű kivonatát is tartalmazza.

Hormonmentes iCR-extraktum: hatásos és biztonságos a testi panaszok enyhítésében

A poloskavész speciális kivonatával, az iCR-extraktummal kapcsolatban több, úgynevezett biztonságossági vizsgálat eredményeit ismerjük. Ezek egyértelműen bizonyítják, hogy ennek a növényi hatóanyagnak nincs ösztrogénhormon-szerű hatása az emlőszövetre, mint ahogy az emlőrák-sejtek szaporodását sem fokozza. Előnyösen használható az enyhébb panaszokat okozó változókori tünetek kezelésében, mivel hormonmentes, ezért a kezelőorvos javaslata alapján számos olyan esetben is alkalmazható, amikor a hormonkezelés ellenjavallt. Az iCR-extraktumot kizárólag a Remifemin és a Remifemin Plus növényi gyógyszerek tartalmazzák.

Orbáncfűkivonat: fontos „plusz” a lelki tünetekre

A Remifemin Plus-ban az 50%-kal magasabb poloskavészkivonat-tartalom mellett még egy lényeges „plusz” található: ez pedig az orbáncfűkivonat. Az orbáncfű hangulatjavító hatását már az ókoriak is ismerték, a magyar nyelvben pedig a régiek a „lélek napsugara” elnevezéssel illették ezt a hasznos gyógynövényt. A Remifemin Plus különösen azoknak a klimaxos nőknek jelenthet segítséget, akiknél a változókori testi tünetekhez lelki panaszok – pl. ingerlékenység, idegesség, nyomott hangulat, depresszió – is társulnak.

*Bizonyító erejű klinikai vizsgálat

A stockholmi Karolinska Intézet kutatói azt vizsgálták, hogy a Remifemin növényi gyógyszer vajon hatással van-e a nők emlőszövetére, azaz fokozhatja-e ennek a gyógyszernek a szedése a mellrák kialakulásának kockázatát. A mammográfiás vizsgálatok során megfigyelhető emlőszövet-sűrűség (denzitás) fokozódása ugyanis előre jelezheti az emlőrák esetleges kialakulását. A mell szövetének sűrűségét befolyásolják a különböző hormonhatások: például a szokványos hormonpótló kezelések nyomán az esetek jelentős részében megnövekszik az emlő szövetének sűrűsége.

A vizsgálatba 200, változókori tünetektől szenvedő nőt vontak be. Egy részük szokványos hormonpótlásban részesült, egy másik csoport Remifemint kapott, Voltak olyanok is, akik hatóanyagot nem tartalmazó tablettát, úgynevezett placebót kaptak. Az eredmények tárgyilagos, minden befolyástól mentes értékelése érdekében sem a páciensek, sem a kezelőorvosaik nem tudhatták, hogy ki melyik csoportba tartozik.

A kezelések kezdetén és 6 hónappal később a páciensek mammográfiás vizsgálaton estek át, ahol megmérték a mellszövetük sűrűségét. Az eredmények rávilágítottak, hogy míg a szokványos hormonkezelésben részesülők emlőszövetének sűrűsége fokozódott, addig a Remifeminnel kezelt csoportban ilyen irányú változást nem tapasztaltak.